Valószínű, hogy a kerti háztáji rágcsálókhoz való hozzáállásunkban szerepet játszik, hogy több olyan járványt terjesztenek, amelyek mind az emberre, mind az állatokra nézve veszélyesek lehetnek (az általuk hordozott veszélyt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy már 1909-ben jogszabály rendelkezett a kereskedelmi hajókon történő kötelező rágcsáló irtásról). Jelentős szerepük van a szalmonella, a fertőző agyhártyagyulladás, a sertésorbánc, a baromfipestis, a száj- és körömfájás terjesztésében is, ráadásul rendszeresen érintkezhetnek szeméttel, hulladékkal, ugyanakkor megdézsmálják az élelmiszereket is. A testükön lévő számtalan kórokozó pedig így könnyen az élelmiszerekre kerülhet, és megbetegedést okozhat.

A leggyakoribb vendégünkkel kezdjük a sort az egérrel

Azt gondolnánk, hogy a házunk táján felbukkanó egereknek rengeteg típusa létezik, pedig csupán két fajt különböztetünk meg, amely az ember közvetlen környezetében tartózkodik: a házi egeret és a güzüegeret. A házi egér fészkét az épületen belül, a falak mentén lyukakban alakítja ki. Nem szívesen vándorol, akár arra is képes, hogy egész életében csupán két kilométeres körben mozogjon. Kizárólag passzív úton "terjed", például csomagolóanyaggal, élelmiszerrel hurcolhatják be a lakásba. Viszont sajnos mindenevő. A mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér ezzel szemben a szabadban, szénakazlakban és faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából behúzódik a kertes házakba, vagy a raktárakba.

Ekkor az egérpárocska közösen építi azt a helyet (az ún. "güzühordást"), ahol a telet átvészelik, majd körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel benne. A nagy mennyiség miatt született a mondás is: "Dolgozik, mint a güzü". Az ismerkedés végére még egy rossz hír maradt: az egerek (legyenek bár háziak vagy güzük) rendkívül szaporák. Szexuális érésük gyors, már 2 hónap után ivarérettek, élettartamuk pedig 2-4 év, de a többség azért korábban elhullik. Mivel azonban évente 5-6 alkalommal kölykeznek, összesen akár - kapaszkodjunk meg - 1000 ivadékuk is lehet. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ, úgyhogy az ellenük folytatott harcot már ezen a szinten el kell kezdeni.

Az egér még a "legjobb háznál" is megjelenhet, a harcot pedig muszáj felvenni ellenük, mert különben rájárnak az élelmiszerereinkre.
Amikor meghalljuk az ismerős kaparászást, neszezést, néha talán egy elsuhanó farkat is meglátunk, de a kis pimaszt még véletlenül sem tudjuk megfogni, mert ahhoz túl fürge, mi meg amúgy is túl nagyok vagyunk. Módszerek természetesen vannak, de sokaknál a humánus bánásmód is elvárás, úgyhogy egy szimpla egérfogóval nem hajlandóak véget vetni a kártékony állat életének. Éppen ezért mi most humánus és brutális módszereket is bemutatunk.

A legjobb és legtermészetesebb módszer nyilvánvalóan a macska:ha van a háznál, az egér biztosan nem szaporodik el, ugyanis már a macska szaga is elegendő, hogy távol tartsa a kis kártevőt. Persze nem mindenki engedheti meg magának, hogy macskát vegyen - nekik az eredményes védekezés első lépéseként azt ajánljuk, hogy a helyiségben, ahol megjelent az egér, minden nyílást és rést tömjenek el, az élelmiszereket, ételeket zárják el, a szemetest pedig vigyék ki, hogy az egerek ne férjenek hozzá.

Most pedig jöhetnek a közvetlenebb módszerek.
Egy darab vécépapír-guriga, egy kis darab sajt, egy mély szemetes kosár vagy doboz - csupán ezeket a dolgokat kell beszereznünk, ha arra készülünk, hogy az éj leple alatt egeret fogunk. A csapda elkészítése pofonegyszerű és a módszer is humánus: a guriga egyik oldalát laposra hajlítjuk, a végére egy könnyű sajtdarabkát rakunk, majd a kész eszközt egy asztal vagy párkány szélére helyezzük úgy, hogy a sajtot tartalmazó vége egy mély szemeteskosár vagy hasonló doboz fölé lóg. Ha majd az egér az éjszaka csendjében megérkezik, hogy a guriga végén levő falatot elvegye, a súlyánál fogva leborítja a csapdát saját magával együtt, azt pedig mindenki maga döntheti el, hogy reggel mit kezd a kis tolvajjal.

A következő fokozat az egérfogó használata. A legjobb csalétek a földimogyoró, a dió, a sajt, valamint a szalonna. Sokak szerint célszerű módszer, ha egy befőttesüveget fejjel lefelé lerakunk a földre, az üveg száját kitámasztjuk egy félbetört dióval, így magára csukja az "áldozat" az üveget, ahogy a diót rágcsálni kezdi. Az egérfogót rendszeresen ellenőrizzük, szedjük ki belőle a döglött egeret, és az egérfogót mindig tartsuk tisztán.

Az egereket ezen felül erős szagokkal is elűzhetjük. Általában eltűnnek, ha keserűmandulát, fokhagymagerezdet, diófalevelet, borsmentát vagy terpentines rongyot dugunk az egérlyukba. Nekem a természetes megoldások, praktikák sokkal szimpatikusabbak, de vannak, akik a méregre esküsznek. Ha mégis tényleg ezt a módszert választjuk, akkor viszont pontosan tartsuk be a használati utasítást, valamint vegyük figyelembe, hogy a legtöbb méreg nagyon veszélyes kis gyermekes házban ne használjuk!

Jerry ősi ellenségével Tommal folytatjuk a sort vagyis, a macskákkal

Kérdezhetnénk, hogy hogyan kerülnek ide a macskák? Ők nem rágcsálók! Ez igaz de a kóbor macskák is sok fertőzésveszélyt hordoznak és számuk jelentősen megnőtt az utóbbi években.
A macska háziasítása csak mintegy hatezer évvel később kezdődött a kutyáénál, manapság azonban már csaknem annyi macskát tartanak a ház körül, mint kutyát, így méltán mondhatjuk, hogy a macska népszerű háziállat.
Számos országban szent állatként tisztelték a macskákat, olyannyira, hogy egy macska elpusztításáért halálbüntetés járt. Talán a legismertebb példa az ókori Egyiptom, ahol a végletekig menően védték a birodalom területén élő macskákat, és tiltották az állatok kijuttatását más országokba.
Az emberek hamar felismerték, hogy a macska természeténél fogva kiváló vadász. A ház körül élő rágcsálók és egyéb kártevők pusztításával ezek a kedves, mozgékony lények kiérdemelték, hogy az ember társaivá váljanak.

Bár a mondás úgy tartja, hogy „a macska csak vendég a háznál”, egészségük és jó közérzetük megtartása érdekében ugyanúgy oda kell rájuk figyelnünk, mint a kutyákra.
A nem kívánatos macskák elriasztása
"A szomszéd macskái összekarcolták az udvaron parkoló új autómat" - hangzik egy macskás állatbarát szomszédságában élő szomszéd sérelme. Nem a leghumánusabb, de létezik macskariasztó, ami emberi fül számára hallhatatlan hanghullámokkal udvarról vagy telkekről elűzi a nemvárt betolakodókat.
Vannak drasztikus esetek, amikor a sok ház körüli macskát az állatellenes lakótársak nem nézik jó szemmel. Sokszor konfliktus képződik az állatbarátok és az állatokat nem kedvelő lakosok között. Van, hogy az állatokat nem szerető lakosok mérgezett ételt szórnak le a kertbe, vagy puskával lelövik a kóbor macskákat. Gazda és elkövető hiányában sok esetben nem derül ki, hogy mi történhetett.
Az állatok leölése a 2004. X. törvény értelmében állatkínzás, és a rendőrségi eljárás után két évig terjedő börtönt kaphat az elkövető.

Az utcamacskák számát humánusan is csökkenteni lehet, például azzal, hogy az állatok utcai etetésével az állatbarátok felhagynak, így a macska élelemszerzés miatt továbbáll. Az is megoldás lehet, ha az utcai macskatartás helyett a cicákat a lakásban vagy a házban tartják az állatkedvelők.

A hölgyek kedvence a csatorna patkány is fel-fel bukkan a városban!

A lakótelepiek sem legyinthetnek a problémára, hiszen ki ne hallott volna a panel falán felkapaszkodó cincogó jószágokról, vagy a szellőzőjáratokon „beköszönő” patkányról.
A mi lépcsőházunkban rendszeresen hallani az álmennyezett mögött szaladgáló állatok lépteit. Én magam és a nagylányom is láttunk már patkányt a ház körül, szerencsére eddig a lakásban még nem találkoztunk ilyen gusztustalan jószággal, de a lakótársaknál már ez is előfordult. Az egyik szomszéd a fürdőkádban találta a patkányt, ami valószínűleg a szerelőjáraton jutott be – mesélte „élményeit” a békéscsabai O. Éva, aki a Petőfi utca egyik tízemeletes tömbjének lakója.

Vajon miért viszolygunk annyira a patkánytól? Amellett, hogy sokakat undorral, félelemmel tölt el a jókora, éles fogú rágcsálók látványa, köztudott, hogy fertőző betegségeket is terjeszthetnek. Pestistől persze manapság már nem kell tartanunk, de például a veszettség hordozója is lehet az ellenszenves kis betolakodó.

Figyelem magánterületen a tulajdonos feladata a rágcsálóirtás!
A hatályos jogszabályok szerint mindig az adott ingatlan tulajdonosának feladata a rágcsálóirtás elvégzése, vagy elvégeztetése. Előfordul persze olyan eset is, amikor aggódó szomszédok jelzik a járványügyi hatóság felé, hogy patkányokat láttak. Az ÁNTSZ szakemberei minden bejelentést kivizsgálnak, helyszíni szemlét tartanak, és amennyiben valóban szükséges, kötelezik a tulajdonost az irtásra. Közterületeken az önkormányzat gondoskodik minderről, általában a vízművekkel együttműködve, hiszen a patkányok egyik fő búvóhelye a csatornahálózat.

Budapest egyébként az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint 1989 óta a világ egyetlen patkánymentes nagyvárosa. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyetlen rágcsáló sem lépte át azóta a közigazgatási határt, csupán arról van szó, hogy a több mint kétszázezer budapesti objektumnak mindössze 0,08 ezrelékében van jelen. A fővárosban a hetvenes évek elején az objektumok hetven százalékában élt patkány. A világhírű bábolnai módszer segítségével a nyolcvanas évek végére sikerült patkánytalanítani a várost. A program azóta is zajlik: meghatározott forgó szerint minden kerületben elhelyeznek csalétkeket, és ha ezeken patkányfog nyoma látható, viszik nekik a még finomabb mérget.
Sajnos az egykori 0,02 ezrelékes fertőzöttség azért növekedett 0,08 ezrelékre, mert egyre több a szemetes, elhanyagolt telek, és a hajléktalanok tanyáin szerteszét hagyott élelmiszer is kedvez a rágcsálók szaporodásának. Az egykori gyárak területe is felügyelet nélkül maradt. A többi magyarországi város csak akkor irtja a patkányokat, ha már nagyon elszaporodtak. Komáromban például az is megesett, hogy felkapaszkodtak a szennyvízelvezető csövön, és megrágták a vécéülőkét. Sokan aggódnak amiatt, hogy patkány jár a padláson, a nálunk honos vándorpatkány azonban csak a föld alatt érzi jól magát, sok vízre van szüksége, a padlásra nem megy.

Ha már biztosak vagyunk benne hogy patkány költözött a szomszédágunkba -saját szemünkkel is láttuk már- akkor érdemes felvenni a legközelebbi rágcsáló írtóval a kapcsolatot mert csak az ő beleegyezésével (neki van erre a méreg kihelyezésre hatósági engedélye) helyezhetünk ki kertünkben házunk tájékán patkány mérget. Ezek legtöbbször szappanhoz hasonló kisebb korongok amelyeket a patkány megrágva lassan elpusztul. Erre a lassú halálra azért van szükség mert még lesz annyi ideje hogy eljusson a fészkéhez, búvóhelyéhez és ott pusztuljon el, társai pedig szintén a tetem elfogyasztása után hasonló sorsra jussanak.

Következő hírlevelünkben a galambokról és a nyestekről olvashat.

Eddigi hírleveleinket megtekintheti itt: HÍRLEVELEK

Weboldalunkat itt nézheti meg: T-MARKT Szakáruház

Ha tetszett levelünk küldje tovább ismerősének ezt a levelet!

Ha Ön ismerősétől kapta ezt a levelet és szeretné továbbiakban megkapni cikk sorozatunk további részeit kattintson ide és regisztráljon:
REGISZTRÁCIÓ

Hírlevelünkhöz használt források: www.otvenentul.hu, www.beol.hu, www.hoxa.hu, www.mno.hu,www.helloinfo.hu, nol.hu,


T-Markt Szakáruház Kft. - 2013 Pomáz, Határ út 8-14. Tel.: +36 26 525 500; Fax: +36 26 525 520
1237 Budapest, Templom u. 29. Tel./Fax: +36 1 421 4050; hirlevel@tmarkt.hu; www.tmarkt.hu

 


T-Markt Szakáruház Kft. - 2013 Pomáz, Határ út 8-14. Tel.: +36 26 525 500; Fax: +36 26 525 520
1237 Budapest, Templom u. 29. Tel./Fax: +36 1 421 4050; hirlevel@tmarkt.hu; www.tmarkt.hu