A nyest se rest beköltözni Önhöz a padlásra!


Este és éjjel vinnyogó-visító hangokat, kopogást, dobogást, kaparászást hall a padlás felől, amitől nem tud aludni? "Ismeretlen tettesek" megrágják autója elektromos vezetékeit, lyukakat fúrnak házuk szigetelésébe? Netán elpusztított madárfiókát vagy kölyökmacskát talál háza táján? Nagy valószínűséggel nyesttel van dolguk.

Miről ismerhető fel?

A nyestet ritkán lehet közelről megfigyelni. Ha sikerül is megpillantani, többnyire csak a félhomályban elsuhanó árnyat látjuk, amint gyorsan eltűnik egy autó alatt, vagy átbújik egy kerítésen. Kora reggeli órákban előfordulhat, hogy megáll, és zavarában nagy, barna gombszemével farkasszemet néz velünk. Ilyenkor megfigyelhető. A menyétfélék családjába tartozó kis állat kerek füleinek szegélye fehér, orra hússzínű, bundája homogén szürkésbarna vagy barna. A mellkason fehéres, többnyire villás elágazású mellfolt található, mely a hímeknél néha sárgásan elszíneződhet. Testhossza 35-45 cm, farka 20-25 cm. Őshonos ragadozónk, az egész országban elterjedt, nem védett. A nyestek jelenlétére a csak rájuk jellemző ürülékből is következtetni lehet. Hulladékuk jellegzetesen görbült, nagyjából ceruzavastagságú, körülbelül 8 cm hosszúságú. Rendszerint apró magvakat is tartalmaz. Ha ilyet lát háza körül, biztosan nyest-búvóhely van a közelben.

Hogyan él?
A nyest mindenevő, természetes élőhelyén sem válogatós. Gyümölcsöket, növényi részeket, rovarokat és egyéb ízeltlábúakat éppúgy fogyaszt, mint gerinceseket: a békáktól a madarakig minden megtalálható menüválasztékán. A prédájára villámgyorsan, lesből ugrik rá, és egy gyors tarkóharapással azonnal végez vele. Leginkább éjszaka aktív, napközben rendszerint búvóhelyén tartózkodik, de párzási időszakban (július-augusztus) és tél végén nappal is megfigyelhető. A második-harmadik generációs városlakó nyestekre szintén igaz, hogy nappal is aktívak. A párzási idő alatt gyakorivá válnak a territoriális küzdelmek. A nászjáték igen agresszív viselkedési elemekből (például nyaktáji harapdálás, vonszolás) áll. A 3-4 kölyök a következő év április-májusában születik meg a. A nőstény 6-8 hétig szoptat. A nyestek ivarérettségüket 2-3 évesen érik el.

Miért szereti a várost?
Talán nem gondolunk rá, de mi, emberek számos táplálékforrást, védett, padlásainkon szinte minden évszakban kiegyenlített klímájú búvóhelyet kínálunk fel a betelepülőknek. Ahogy az a természetben is lejátszódik: a lehetőségeket mindenki igyekszik kihasználni, megszerezni, megtartani, de a városlakóknak még egy speciális képességre is szükségük van: el kell tudniuk viselni a zaj, a fény és a szennyezés által túlterhelt környezetet. A nyestek, úgy tűnik, kiváló várostűrő képességgel rendelkeznek.

Mi a haszna?
Károkozásait már említettük. Akik érintettek, bosszankodnak is miattuk eleget. Bosszankodás közben azonban gondoljunk arra, hogy az urbanizálódott nyesteknek hasznuk is van, hiszen fontos szerepet töltenek be a városi táplálékhálózatban: zsákmányejtő ragadozó életformájukkal képesek megakadályozni a városi - egyébként szintén nem kevés kellemetlenséget okozó -galambok túlszaporodását.

Hogyan tarthatjuk távol?
A nyestek gazdasági károkat okozhatnak ugyan, de emberre közvetlen veszélyt nem jelentenek.
Azt a házat, ahol kutya van, a nyest kerüli. Elkényelmesedett, lelassult házi macskáktól azonban nem fél, sőt, ha esetleg harcba bonyolódnak, a küzdelemből biztosan a nyest kerül ki győztesen... Lehet próbálkozni búvóhelyének gyakori zavarásával, pakolással-takarítással a padláson, esetleg kutyapokróc, kutyaürülék kihelyezésével, rövid távon eredményt hozhat a gázolajjal beitatott rongydarabok "bevetése" is. Gyártanak különféle ultrahangos riasztókat is, mivel azonban a nyest idővel mindenhez hozzászokik, az egyetlen hosszú távú megoldás az lehet, ha azokat a réseket, amelyeken a tetőtérbe bejut, alaposan feltérképezzük, és szakemberrel lezáratjuk. A vadászok azt ajánlják, hogy vigyünk fel a padlásra egy kiszolgált rádiót, és hagyjuk szólni tavaszig. Garantáltan távol tartja a betolakodókat.


A galambokkal mi a helyzet?

Városi környezetben vélhetően a legnagyobb megosztottságot a galambokhoz való viszony okozza. A többség iszonyodik tőlük és a velük járó szennytől, viszont egy szívós, főleg idős hölgyekből álló kör kitartóan eteti őket. A kenyérmorzsás zacskókkal felszerelt nénik azzal áltatják magukat, hogy ártatlan balkáni gerléket etetnek, de a kártétel szempontjából teljesen mindegy, hogy erről a fajról vagy a parlagi galambról van-e szó, ugyanis mindkettő városi életmódra rendezkedett be, és egyformán kártékony. Nálunk még nem fajultak odáig a dolgok, mint Londonban, ahol Ken Livingstone polgármester betiltotta a belvárosban a galambok etetését, amire válaszul az angol galambszövetség és a Trafalgar téri hivatásos galambeleség-árusok - Mary Poppinsnak öltözve - tüntetést szerveztek az ellen tiltakozva, hogy a rendelettel családokat fosztanak meg régi megélhetésüktől. Az ügy a sokadik bírósági tárgyalásánál tart Angliában.

A galambok magyarországi pártfogói sem tétlenkednek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakemberei mesélik fejcsóválva: idős hölgyek azzal tartják fel őket a hivatalukban, hogy elmesélik nekik aggodalmaikat a szegény galambok miatt, miszerint sápadtnak tűnnek a nagy légszennyezettség miatt, kérve a hivatalos szerveket, tegyenek értük valamit. Ezek a hölgyek minden bizonnyal nem olvasták az 1994/48. számú fővárosi köztisztasági rendeletet, miszerint az illegális galambetetők harmincezer forintos bírsággal sújthatók, és ez csak kiegészítője a több mint húsz éve meghozott fővárosi állattartási rendeletnek, amely szerint "tilos idegen állatokat a házba szoktatni, tilos erkélyen, bérházak udvarán, lichthofban városi galambokat etetni".

"Ha galambokat látok egy-egy ház padlása körül repkedni, vagy szépen sorban ülnek az ereszcsatornán, nagyjából el tudom képzelni, mi lehet a padláson" - mondja egy olyan cég ügyvezetője, akik lassan két évtizede foglalkoznak kártevőirtással, különösen galambok utáni takarítással. Gyomorforgató képeket mutat, zömük régi típusú, háború előtt épült belvárosi bérházak vagy közintézmények padlásán készült, de van olyan állapotban lévő lépcsőház is, amelynek az ajtaját már nem lehet becsukni a kiömlő guanótól. De ez még mind semmi az oszlás különféle szakaszában lévő madártetemek látványához képest, a galamb ugyanis nagyon hűséges fajta: ahol kikelt, ott marad az elpusztulásáig, és egyáltalán nem zavarja, hogy elődeinek tetemei mellett nevelgeti a fiókáit. Egy angol besorolás szerint az a ház számít a legsúlyosabban galamb fertőzöttnek, amelyiknek a padlásán költöttek is a madarak, ugyanis a fertőtlenítés során kiűzött "házfoglalók" hónapokig képesek ott üldögélni, ahol annak idején bejutottak otthonukba, sőt olyan kitartóan lökdösik a cserepeket, hogy egyet-egyet képesek elmozdítani a helyéről. A galambok nyilván oda költöznek, ahová be tudnak jutni, vagyis mindig az emberi felelőtlenség az oka a galambmocsoknak: valaki felment a padlásra valamiért, és nyitva felejtette az ablakot; valamit szereltek a tetőn, és félrecsúszott egy cserép; betörte a szél az ablaküveget, és senki sem csináltatta meg.

Általában a lakók sem mennek fel a régi bérházak padlására, így senki sem állja útját annak, hogy egy-két beköltözött pár az idők folyamán tekintélyes, nem egy esetben sok száz fős nemzetséget hozzon létre. A lakók ezt akkor elégelik meg, amikor már elviselhetetlen a szag, és megjelennek a rovarok. A mocsoknak ugyanis mindig megvannak a haszonélvezői. A csótányok például imádják azt a nedves, meleg közeget, amely a tetemek és az ürülék alatt van, de a galamboknak léteznek fajspecifikus parazitáik is, ilyen például a galambpoloska, illetve a galambatka, amely gyakran annyira elszaporodik, hogy a házak falán sötét árnyként vonuló falkákban keres magának új áldozatokat. Az öreg házak padlása többnyire sárral van letapasztva, hamar átázik, így a legfelső szintek lakóinak rettenetes dolgokkal kell szembenézniük.

Mit tehetünk a galambok ellen?
Egyelőre nem tudni, de nem uralhat az ember mindent, mi is a természet része vagyunk, éppúgy, ahogy a galambok. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk tisztán tartani környezetünket, ha nem etetjük őket, nem nálunk fognak landolni és turbékolni, elszoknak tőlünk, új táplálékforrás után fognak kutatni. Az épületek homlokzatait és az ablakperemeket pedig hálós vagy elektromos módszerekkel lehet megvédeni a galambok és azok piszka ellen.
Vannak klasszikus módszerek, melyek sajnos nem hatékonyak. Ezek lakások erkélyein látható különböző színes zörgő szalagok, melyek a szél hatására libegnek. A tapasztalat az, hogy egy ideig még el is ijeszti a madarakat, de utána felbátorodnak és már nem törődnek a házilag barkácsolt madárijesztőkkel. Ettől sokkal hatékonyabb megoldás, ha korlátozzuk a galambok leszállását, illetve fészeképítését. Erre remek megoldás a hálózás, melyek elsősorban a zárt belső udvarok, illetve erkélyek védelmére alkalmazható. A tüskés lemezek kiegészítő riasztó eszközök.

Egy-egy nagyobb padlás kipucolása sok millió forintba is belekerülhet, pedig az ezzel járó rengeteg kellemetlenség megelőzhető, igaz, nem olcsón: a galambriasztó eszközök széles skálája áll rendelkezésre. Kulturáltabb országokban a közintézmények fel vannak szerelve ilyesmivel.


Eddigi hírleveleinket megtekintheti itt: HÍRLEVELEK

Weboldalunkat itt nézheti meg: T-MARKT Szakáruház

Ha tetszett levelünk küldje tovább ismerősének ezt a levelet!

Ha Ön ismerősétől kapta ezt a levelet és szeretné továbbiakban megkapni cikk sorozatunk további részeit kattintson ide és regisztráljon:
REGISZTRÁCIÓ

Hírlevelünkhöz használt források: www.otvenentul.hu, www.beol.hu, www.hoxa.hu, www.mno.hu,www.helloinfo.hu, nol.hu,


T-Markt Szakáruház Kft. - 2013 Pomáz, Határ út 8-14. Tel.: +36 26 525 500; Fax: +36 26 525 520
1237 Budapest, Templom u. 29. Tel./Fax: +36 1 421 4050; hirlevel@tmarkt.hu; www.tmarkt.hu

 

 


T-Markt Szakáruház Kft. - 2013 Pomáz, Határ út 8-14. Tel.: +36 26 525 500; Fax: +36 26 525 520
1237 Budapest, Templom u. 29. Tel./Fax: +36 1 421 4050; hirlevel@tmarkt.hu; www.tmarkt.hu